Tükör által homályosan
Az Úr terített asztala – Tükör által homályosan
2023.április 08. szombat
„ Amikor eljöttem ide a terembe akkor az jutott eszembe, hogy Nagyváradon milyen komoly hagyománya van annak, hogy a külömböző művészeti ágak egyesüljenek, hiszen itt a kiállítás beharangozója szerint a képzőművészeti élményen kívül zenei és irodalmi műveket is fogunk hallani.
Igazából ezt a Holnaposok kezdték el. A Holnaposok idején voltak olyan, akkoriban már matinénak nevezett rendezvények, amikor írók, képzőművészek , zenészek, színészek egyszerre mutatkoztak meg a közönségnek. Egy kicsit valami hasonlót érzek most is. Általában ha egy kiállításra megyen az ember, megnézi vagy esetleg méltatja, akkor általában fel tevődik az a kérdés, hogy vajon mit is akart kifejezni a művész, a művészek azzal az anyaggal amit közszemlére bocsájt. Ebben az esetben úgy hiszem, hogy azt, hogy mit akartak a művészek, nem kell feltegyük a kérdést hiszen az előbbi néhány mondat is, illetve aki beharangozta ennek a mondanivalóját pontosan tudhatta mit, milyen szándékkal állították ki ezeket a képeket. Úgyhogy azt hiszem, hogy amiről érdemes még röviden beszélni az az, hogy hogyan is került elénk ez az anyag. Hogyan lett kivitelezve. Úgy hiszem hogy ez egy különleges.. Gyakran elhangzik a megnyitókon hogy : különleges élmény, különleges látvány. Én azt hiszem, hogy ezúttal egyáltalán nem túlzás használni ezt a jelzőt hiszen a teljes anyagnak akár az esztétikája, akár egyes képeknek a minősége, akár az hogy hogyan kommunikálnak egymással ezek a képek, az valóban egy különleges élmény. Egyáltalán ebben a térben, ahogy működik ez a kiállítás. Úgy hiszem hogy nyilván ez nem a véletlen műve, hogy a kiállítók, illetve az vagy azok akik ennek a kiállításnak a koncepcióját megteremtették, nem véletlen hozták így ide ebbe a térbe, hiszen ennek a térnek egyrészt a spiritualitása másrészt a látványa olyan jellegű, hogy ebben a térben tud ez a kiállítás igazán működni. Tehát összekapcsolódik a helyszín azokkal a műalkotásokkal amelyeket ide hoztak. Úgyhogy igazából a szemlélőnek csupán annyi a dolga hogy eldöntse magában azt, hogy az a szándék amit a művészek illetve a koncepció kidolgozói megfogalmaztak az hogyan valósul meg . Ez nyilván nem egyforma mindenki esetében. A befogadó a harmadik lába ennek a szerkezetnek, tehát a helyszín, a művek és a befogadó alkotja azt a hármas egységet ahogyan ez az egész kiállítás illetve a kiálltásnak az egyes anyagai működnek .
Én azt kívánom mindenkinek hogy adjon időt , adjon türelmet magának . Mélyedjen el ebben az élményben és az egésznek az egységét fedezze fel és ennek az egységnek az üzenetét vigye haza.
Köszönöm ! „
Szűcs László, az Újvárad folyóirat föszerkesztője.
„Legyen ez a kiállítás a mi kis Manifesztumunk a szeretetért. (…) A keresztény hit egyik tartóoszlopa: a hitünk a feltámadásban. Erről a hitről nem tudunk és nem is akarunk lemondani! Ha körbejárják az Úr terített asztalát, láthatják a modern kor apostolait. Ha elvegyülnek a festőállványok között, önökhöz fognak szólni a kiállított képek. Ha szemben állnak az Úr székével, látni fogják önmagukat tükröződve Isten képében. Nem homályosan! Úgy állják körül a kiállított képek az Úr asztalát, mint egykor az emberek Jézust az olajfák hegyén” – üzente és tanácsolta Stefan Weiss István.
” Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő ércz vagy pengő czimbalom. És ha jövendőt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyökről, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok. ”
Pál Apostol Korinthusbeliekhez írt l. levél, 13. rész.